Az Ormánság hazánk történelmi kistája. Baranya m. DNy-i szögletében Sellye és Vajszló környezetében egyes meghatározásoktól függően 45–22 községnyi terület.Korábban lényegesen kiterjedtebb terület megjelölésére szolgált. Szigetvár, Szentlőrinc és Kórós is beletartozott. Területe jellemzõen sík, nagy része a Dráva folyó árterületéhez tartozik. Ezekbõl a vizes területekbõl kiemelkedõ dombokra, az ú.n. "ormákra" épültek a falvak, innen származik a térség neve. A honfoglalás idején a mai szűkebben vett Ormánságban és környezetében szláv lakosságot talált a magyarság. A késő középkorban az alföldi parasztság műveltségével azonos jellegű kultúra kifejlődésével kell számolnunk (pl. lakóházfejlődés); A vidék kedvező földrajzi adottságai ellenére a hódoltság alatt nagyon erősen elpusztult és némely községe sohasem éledt újjá. (Különösen a Szigetvárott vívott harcok során.) A kistérséget határmentisége elzárta a gazdasági fejlõdés gyors folyamataitól, ugyanakkor ennek révén megõrizte táji, természeti, néprajzi, építészeti értékeit. A késő középkorban országos viszonylatban is kiemelkedő szintű baranyai táj e vidéke a törökellenes felszabadító háborúktól a közelmúltig feltartóztathatatlanul periferikussá vált.Az Ormánság növény- és állatvilága igen gazdag. Egyes helyeken ritka és gazdag populációk élnek. A Dráva folyó mentén húzódó növényzet, a fûz-és nyárligetek, a tölgy-kõris-szilfaligetek igen érdekesek mind látvány, mind pedig természetvédelmi szempontból.