vakáció, pihenés télen-nyáron

A Dél-Dunántúl délkeleti szegletében lévő település, Magyarország egyik legdélibb városa. Kedvező infrastrukturális ellátottsággal bíró, rendkívül jó minőségű mezőgazdasági területekkel övezett város. A kutatások szerint Mohács környékén az ember már az őskortól letelepedett. Az i. e. 1. századtól az 4. századig a terület a Római birodalom Pannónia provinciájához tartozott. A város nevét a források először 1093-ban említik, mikor Szent László király 1093-ban a pécsi püspöknek adományozta a területet. A kis falu lakói a pécsi püspök jobbágyai voltak. Az 15. században már mezővárosként említették A település határában lezajló 1526. augusztus 29-i tragikus kimenetelű vereség után a törökök a várost elpusztították.

A törökök csak másfél évtizeddel később tértek vissza Magyarországra. a 18. században érkeztek a városba a szerb, sokác és német betelepülők. A várostól mintegy 20 km-re nyugatra, Nagyharsánynál zajlott Magyarország török alóli felszabadulásának nevezetes eseménye, a II. mohácsi csata. 1929-től megyei város. Mohács 1944. november 26-án „szabadult fel”. 1956-ban a jeges árvíz miatt a szigeti tanyák 80%-a romba dőlt. A szocialista időkben a városban több lakótelepet építettek. Kedvező közúti, vasúti és vízi kapcsolatai az ország egyik jelentős kereskedelmi központjává tették.

A város napjainkban is dinamikusan fejlődik. 2002-ben Hild János-emlékérmet kapott.

A busójárás legendája:

A busójárás eredetére két magyarázat is létezik: a törökűzés és a télűzés.

A törökűzés mondája szerint a törökök által sanyargatott Mohács lakói, a sokácok, a Mohács-szigetre menekültek. Egyik este a nekikeseredett bújdoklók előtt, a tábortűznél, megjelent egy öreg sokác ember. "Ne féljetek, sorsotok hamarosan jobbra fordul", mondta, majd eltűnt. Hamarosan egy délceg, álarcos vitéz lépett a menekültek közé. Utasítására azok álarcokat, maszkokat öltöttek, és az éj valamint a vihar leple alatt áteveztek a folyón, és fafegyverekkel, kereplőkkel nagy zajt csapva hoztak rettenetet a törökre, így űzték ki őket a városból.

A télűzés ehhez hasonló gondolatmenetre építve a tél elijesztését jelenti.

Farsangkor a busók a hagyományoknak megfelelően öltöznek fel. A legnagyobb mulatság farsangvasárnap van.

A "műsor" fő elemei: a partraszállás, melynek során a túlparti "Szigetből" - ahogyan a helybeliek mondják - eveznek át ladikokon a busók.
Jelmezes busófelvonulás a főtérre.
Farsangi (télbúcsúztató) koporsó vízrebocsátása.
Sötétedéskor az egybegyűltek elégetik a telet máglyagyújtással és a főtéren körtáncokat járnak.

Mohácson számos más nemzetiségű jelmezescsapat vesz részt a mulatságban, többek közt Szerbiából és Lengyelországból is.