Baranya megyében, a Villányi-hegység lankás lejtőin, mintegy harminc kilométer hosszan nyolc települést és szőlőültetvényeiket foglalja magába a Villány-Siklósi Borút.
A hegységben a Földközi-tenger közelsége miatt valóságos mediterrán klíma alakult ki, ami igen kedvező a szőlőtermesztésre. A megyét középkori krónikások a "kincses Baranya" névvel illették, hiszen a vidék számos bányászható ásványt rejtett. Mivel bányakincsei már kimerültek, jó hírét a hegyoldalakon termesztett kiváló szőlőből készülő nemes bornak és mélyről feltörő gyógyvizeinek köszönheti.
Villányban a szőlőművelés eredete feltételezhetően a keltákig, bizonyíthatóan a rómaiakig nyúlik vissza. A Szársomlyó hegy oldalában feltárt római kori oltárkő felirata szerint kiterjedt területen, 50 hektáron folyt szőlőművelés ezen a vidéken. Honfoglalás után a területen a Kán, Kalán és a Bor nemzettség telepedett le, később pedig királyi birtok volt. A tatárdúlás után a magyarság elsősorban a várak, Siklós és Szársomlyó környékén művelte a szőlőt. A török uralom alatt Villány teljesen elpusztult, és a faluba a törökök szláv, rác, majd német népességet telepítettek. Ők hozták magukkal a Kadarka és a Kékoportó fajtát, valamint a héjonerjesztéses vörösborkészítés technológiáját.
A vörösborkészítés több évszázados hagyománya híressé tette a villányi vörösbort, mely mára a törökök által elterjesztett balkáni vörösborkultúra és a nyugat-európai vörösborkultúra keveredéséből kialakult speciális, egyedi, minőségi bortermelést eredményezett. A XIX. században megjelenő filoxéra-járvány a szőlőket szinte teljesen kiirtotta. Az újratelepítések, a rekonstrukció során új francia fajták is bekerültek a borvidékre, mint például a Cabernet franc, a Cabernet sauvignon és a Merlot.
Ma a villányi és villánykövesdi dűlők nemes vörösborai a kékoportó, kékfrankos, cabernet sauvignon, cabernet franc és a merlot. Siklós határában a fehérborszőlő-fajták az uralkodóak, ezek közül is az olaszrizling, hárslevelű, chardonnay, tramini és a rajnai rizling. Ősszel a szüretelőktől hangos a hegyoldal, s amint novemberre kiforr az újbor, azt a Villány-Siklósi borút településein vidám ünnepségekkel, bálokkal köszöntik.
Villány a borvidék meghatározó, névadó települése, főutcáján műemléki pincesor található, melynek nevezetessége a Bormúzeummá alakított egykori Teleki pince. A múzeumban a borkészítés eszközei mellett a vidék muzeális borai is megtalálhatók.
Kétévente rendezi meg a település a Vörösbor Fesztivált, október első hétvégéjén. A villányi bor hírnevének öregbítésére alakult Villányi Borrend székhelye is itt van. Érdemes betérnünk például annak a Bock Józsefnek a pincéjébe, aki Villányban elsőként kezdte palackozni saját borát. Ha tehetjük látogassuk meg a Günzer pincészetet is. Mindkét helyen meleg étellel várnak, de csak akkor ha előre bejelentkezünk.
Villánykövesden található az a híres védett pincesor,
melyben 57 népi műemlékké nyilvánított borpince tapad szorosan egymáshoz, fűrészfogas elrendezésben. Fő attrakciója azonban mégis a "Borkatedrális", azaz az 1754-ben olasz templomépítő mesterek által alkotott Batthyány-pince, amelynek már a látványa is lenyűgöző. Hatalmas fahordóiban összesen négyezer hektoliter bor tárolható. Ebben a barokk pincében tartják minden év szeptemberében az Európai Bordalfesztivál megnyitóját. Villánykövesden járva egész évben bekukkanthatunk a Blum pincébe, sőt, szüret idején, akár be is segíthetünk a munkába!
A virágoktól színes község, Palkonya legérdekesebb látványossága a XIX. század óta formálódott, egész domboldalt beborító, többszintes fehérre meszelt házacskákból álló pincefalu. Harkány az 1500 méter mélyről feltörő kénes gyógyvízének köszönhetően vált jelentős forgalmat lebonyolító gyógyhellyé, nemzetközi hírű fürdővárossá. Vize elsősorban a mozgásszervi betegségekben szenvedők panaszaira nyújt enyhülést. A városban ősszel a Szüreti Fesztivál rendezvényei kínálnak változatosságot.
A történelmi borvidék másik központja a fehérborairól ismert Siklós. Itt találhatjuk az ország egyik legépebben megmaradt várát, amely mindig főuraké volt, s az idők során pompás várkastéllyá építették. A város másik nevezetessége, a török hódoltság egyetlen Siklóson fennmaradt emléke Malkocs bej dzsámija. A településhez tartozó Márigyűd a Dél-Dunántúl legismertebb katolikus zarándokhelye, Mária-kultusz baranyai központja.
Siklós és Villány között félúton helyezkedik el Nagyharsány. A településtől északra magasodik a ritka növény és állatvilágban gazdag Szársomlyó-hegy.
A hegy keleti kőbányájában található egy szabadtéri műhely és szoborgyűjtemény, amely kedvelt kirándulóhely. A Gyimóti villa mellett találjuk a Weisz pincészetet, ahová sajnos csak májustól szeptemberig lehet bejutni, de ha akkor járnak arra, akkor ki ne hagyják!
